Hogyan neveljünk magabiztos lányokat (és érzelmileg intelligens fiúkat)?

hogyan neveljünk magabiztos lányokat, és/vagy érzelmileg intelligens fiúkat? A válasz nem két külön nevelési út. Sokkal inkább egy közös alap: biztonságos kötődés, érzelmi műveltség, és a bátorság kultúrája.

A magabiztosság nem veleszületett tulajdonság  

A stanfordi pszichológus, Carol Dweck kutatásai a növekedési szemléletről (growth mindset) alapvetően formálták át a gyereknevelésről alkotott képünket. Dweck szerint a gyerekek nem attól lesznek magabiztosak, hogy dicsérjük őket („ügyes vagy”), hanem attól, hogy a próbálkozásaikat értékeljük („láttam, mennyit gyakoroltál”). Különösen a lányok esetében figyelhető meg, hogy hajlamosabbak a teljesítményüket a tehetségükhöz kötni („nem vagyok elég jó matekból”), míg a fiúk gyakrabban a helyzethez („rossz napom volt”). A növekedési szemlélet segít abban, hogy a kudarc ne identitássá váljon.  

Játékos ötlet: „Még nem!”-játék

Amikor a gyerek azt mondja: „Nem tudom megcsinálni”, tanítsuk meg hozzátenni: „…még nem.” Írjatok közösen egy „Még nem tudom, de tanulom” plakátot, és tegyétek ki a szobába.  

Játéktenger játékajánlója: Better Than Yesterday motivációs játéka 16 éves kortól 365 feladatkártyát rejt számodra, ami naponta tár eléd új kihívást egy teljes éven át. Húzd a lapokat sorrendben, de akár meg is keverheted őket. A lényeg, hogy napról napra lépésenként építheted önmagadat. A Better Then Yesterday napi kihívásaival emelkedni fognak az elvárásaid, megfogalmazódnak benned az igazán fontos kérdések és válaszok, mint hogy mit akarsz az élettől, mik a céljaid, hol találod meg a belső békédet, és jobban fogod szeretni önmagadat, mint valaha.  

Lányok és a belső hang  

Az amerikai pszichológus, Lisa Damour könyveiben hangsúlyozza: a serdülő lányok önértékelése gyakran 10–13 éves kor között esik vissza. A társas összehasonlítás, a testképnyomás és a megfelelési kényszer felerősödik. A kutatások szerint a lányokat gyakrabban dicsérik a külsejükért, míg a fiúkat a teljesítményükért. Ha egy kislány azt tanulja meg, hogy az értéke a „szép vagy”-ban rejlik, könnyen külső visszajelzésekhez köti az önbecsülését. Ez nem azt jelenti, hogy ne mondjuk, hogy szép. Inkább azt, hogy legyen mellette más üzenet is, például: „Tetszik, ahogy kitartottál.” „Bátor voltál.” „Figyelmesen hallgattad a barátnődet.”  

Játékos ötlet: „Szupererő-napló”

Válasszatok ki minden héten egy „belső szupererőt” (pl. kitartás, kedvesség, kreativitás). Figyeljétek meg, mikor jelenik meg, és rajzoljátok le. Nem teljesítményhez, hanem viselkedéshez kötjük az értéket.  

Játéktenger játékajánlója: Mostantól otthon is megmérkőzhettek egymással „a géniusz” címért. Válasszatok magatok közül játékmestert, aki Gundel Takács Gábor nyomába lépve kérdezi a többieket! A Géniusz társasjátékban a fordulatos küzdelemről 300 db játékkártya, összesen 3000 izgalmas kérdés gondoskodik, tíz sokszínű témakörből. Készen álltok? Akkor kezdődjék a játék!    

Fiúk és az érzelmi írástudás  

A kanadai pszichológus, Daniel Siegel – The Whole-Brain Child című könyvében – rámutat: az érzelmek megnevezése idegrendszeri szabályozó hatású. „Name it to tame it.” Ha egy kisfiú dühös, szomorú vagy csalódott, és erre szavakat kap, az nem gyengeség, hanem idegrendszeri integráció. A fiúk azonban gyakran azt tanulják meg, hogy a harag az egyetlen „megengedett” érzés. A brit pszichológiai kutatások szerint a kisfiúk már óvodáskorban kevesebb érzelemszót hallanak a környezetüktől, mint a kislányok. Az érzelmi intelligencia nem „lányos” dolog, hanem életkészség.  

Játékos ötlet: Érzelem-dobókocka

Készítsetek papírból dobókockát, mindegyik oldalára egy érzelem kerüljön (öröm, féltékenység, csalódás, büszkeség, szomorúság, izgatottság). Dobás után mindenki mesél egy történetet, amikor így érzett. A szülő modellál: saját történetet is megoszt.  

Játéktenger játékajánlója: Az érzelmek szóbeli kifejzése, képi felismerése sokaknak kihívás. A Djeco Emotico - Érzelmek fejlesztőjáték az egyik leghasznosabb társas, fejlesztő társasjáték, mert idejekorán megtanítja a gyermekeket másokon, majd saját magukon is felismerni és kifejezni az érzelmeket. Ez a játék fejleszti az emocionális intelligenciát, de összefüggésbe hozható a matematikatikának, a számolás készségnek a fejlesztésével is, neurológiai kutatások szerint ugyanazt az agyterületet dolgoztaja ezeknek a érzelem felismerő játékoknak a használata, mint ami a számolásnál, számtani műveletek végzésénél is aktivizálódik.  

A biztonság az alap  

A kötődéselmélet atyja, John Bowlby szerint a biztonságos kötődés az érzelmi stabilitás alapja. A gyerek akkor mer kockáztatni, próbálkozni, kiállni magáért, ha tudja, hogy van hová visszatérnie. A magabiztos lány nem „kemény”, hanem biztonságban van. Az érzelmileg intelligens fiú nem „túlérzékeny”, hanem kapcsolódni tud.  

Mit tehetünk tudatosan?

1. Kihívás mindkét nemnek: Ne kíméljük túl a lányokat fizikai kihívásoktól, és ne vegyük el a fiúktól a gondoskodó szerepeket. Engedjük a lányt fára mászni, és kérjük meg a fiút, hogy vigasztalja meg a testvérét.  

2. Konfliktus mint tanulási tér: A Yale Egyetem érzelmi intelligencia programja, a Yale Center for Emotional Intelligence szerint az érzelmi készségek taníthatók. A konfliktus nem hiba, hanem gyakorlóterep.

Kérdések, amelyeket használhatunk:

• Mit éreztél?
• Mit gondolsz, ő mit érezhetett?
• Mit lehetne legközelebb másképp?  

3. A média tudatos szűrése: Beszélgessünk a mesékről. Ki ment meg kit? Ki kér segítséget? Milyen tulajdonságai vannak a hősnek? A kritikai gondolkodás már kisiskolás korban fejleszthető.    

Nőnap nemcsak virág a lányoknak. Lehet beszélgetés arról, hogy minden ember – nemtől függetlenül – hordoz „nőies” és „férfias” minőségeket: gondoskodást és bátorságot, empátiát és határozottságot. Ha a lányunk megtanulja, hogy értékes akkor is, amikor hibázik – és a fiunk megtanulja, hogy sírhat anélkül, hogy szégyelné magát –, akkor már sokat tettünk.