Retró suli: milyen iskolaszereket használtak nagyszüleink és mi?

Palatábla és palavessző 

Nagyszüleink idejében, különösen az 1930-as, 1940-es években a palatábla volt az egyik leggyakrabban használt eszköz. A diákok erre krétával írtak, majd egy nedves ronggyal törölték le, hogy újra használhassák. Ez takarékos megoldás volt, hiszen a papír még ritkaságnak számított. A palavessző (stílus) volt a toll szerepét betöltő eszköz, amelyet szintén a palatáblára használtak. Ez az eszköz a palatáblához tartozott, és az írásra szolgált, azonban a krétás írásmódhoz képest sokkal precízebb vonalakat lehetett vele húzni. A palavessző használata gyakorlottságot és óvatosságot követelt, hiszen az írást könnyen el lehetett rontani, ha nem megfelelő erővel húzták meg a vonalakat. 

Tinta és mártogatós toll 

A palatáblák mellett a mártogatós toll és a tinta is alapvető tanszerek voltak a régi időkben. A diákok egy tollszárba fogott, cserélhető tollhegyet használtak, amelyet rendszeresen be kellett mártani a tintatartóba. Ez a folyamat türelmet igényelt, hiszen a tinta nem mindig egyenletesen folyt, és gyakran foltokat hagyott a papíron. Az írás közbeni „pacázás” mindennapos kihívás volt, amelyet a gyerekeknek meg kellett tanulniuk elkerülni. A tinta azonban tartós és időtálló megoldásnak bizonyult, hiszen az írás nem fakult el, és megfelelő tárolás esetén évtizedekkel később is jól olvasható maradt. A tollhegyeket rendszeresen tisztítani kellett, és a tintatartók cseréje is gyakori feladat volt. 

Fa vonalzó és körzőkészlet 

A matematika órákon az egyik legfontosabb eszköz a fa vonalzó volt, amely egyszerű, de nagyon tartós eszközként szolgált. Ezek a vonalzók gyakran kézzel készültek, és bár méretük és kialakításuk sokszor eltérő volt, a mérés és rajzolás alapvető segédeszközei voltak. A vonalzó mellett a körző is elengedhetetlen kellék volt a geometria órákon. A körzőkészletek egyszerű, fém és fa kombinációjából álltak, és precíz méréseket tettek lehetővé – ahogy ma is. 

Textil iskolatáska és papírzacskó 

Nagyszüleink idejében a textil iskolatáskák voltak a leggyakoribbak, amelyek általában vászonból vagy más tartós anyagból készültek. Ezek a táskák egyszerűek voltak, gyakran kézzel varrták őket, és nem rendelkeztek a mai modern táskák extra funkcióival, mint például párnázott vállpánt vagy vízálló zsebek. 

Színes rudak  

A Színes rudak készletet a Tanért (Iskolai Taneszközök Gyára, az Iskolai Felszereléseket Értékesítő Vállalat és az Iskolai Filmintézet) készítette, és még a 90-es években is használtuk. A Tanért feladata volt a taneszközök kutatása, fejlesztése, valamint a nemzetközi tanszerkereskedelem is. A Színes rudak készletet matematikai műveletek elsajátításához használtuk – a különböző hosszúságú és színű műanyag rudak segítségével az összeadás, a kivonás és a részekre osztás fogalmát ismerhettük meg.  

Számolókorong és pálcika 

A dobókocka formájú papírdoboz a mi gyermekeink számára sem ismeretlen. A dobozban összesen 30db papírkorong van volt, melynek  egyik oldala piros, a másik kék volt, a korongokat a páros és páratlan számok jelölésére, illetve azok megkülönböztetésére használtuk (kép – páratlan, piros – páros). A színes pálcikákat számoláshoz használtuk, több tagú összeadást is végezhettünk velük. 

A mi időnkben, a 90-es években a klasszikus, cipzáras tolltartók különösen népszerűek voltak, amelyeket színes ceruzákkal, filctollakkal és tollakkal töltöttünk meg. A rottring ceruza, amelyet először mérnökök használtak, hamar a diákok kedvence lett, mivel végtelenül újratölthető és könnyen használható volt. A színes ceruzák és filctollak mellett a radírok (legfőképpen az illatos fajták) és hegyezők is állandó kellékek voltak. A mi iskolatáskáink is már menőnek számítottak, megjelentek a mesehősök és rajzfilmkarakterek. Miközben a logarléc kiment a divatból, megjelentek a számológépek (Casio), a többfunkciós tollak (egy mozdulattal váltogathattuk a színeket), és a ceruzák, melyek sosem koptak el, hiszen a hegyük cserélhető volt. 

A múltbéli tanszerek, akárcsak ma, különleges részei voltak az iskolai életnek. Míg nagyszüleink még egyszerű, de tartós eszközöket használtak, addig a 90-es évek már egy átmeneti időszakot képviseltek a technológiai fejlődés és a retró megoldások kzött. Neked melyik volt a kedvenc tanszered?