Mit tanulhatnak kislányaink a népmesék hősnőitől?

A passzív, szelíd hősnők iránti elfogultság előtérbe helyezte azokat a meséket, amelyeket „klasszikusnak” ismerünk, köztük négyet a legismertebbek közül: a Csipkerózsikát, a Hófehérkét, a Hamupipőkét, és a Szépség és a Szörnyeteget. Ám ezeken a meséken kívül rengeteg olyan mese létezik, ahol a lányok bevállalósak, eszesek, és a fiúk, férfiak helyett is megoldják a problémákat. Sőt a klasszikus mesei hősnők sem csak a megmentőre várnak, ahogyan azt sokan gondolják…. 

Leleményes feleségek 

Sok olyan hősnő létezik, aki legyőzi magát az ördögöt – valójában ez a sötét úriember ritkán jár jól a népmesékben. Emlékszel a gazdára, aki húsz év jó terméséért cserébe eladja a lelkét? És amikor eljön a fizetés ideje, okos felesége megmenti. – Az én emberem egy percig sem marad, uram, csak összeszedi a dolgait, és kérem, addig egyen egy falatot, amíg vár! - kiáltja az Ördögnek, és átnyújt neki egy pitét, amibe vörösen izzó rostát sütött. Amikor az ördög beleharap, megégeti a nyelvét és kitöri a fogait. A gazda felesége az eszét és képességeit alkalmazza, és legyőzi az Ördögöt, különösen nőies módon. 

Okos lányok 

Ahogyan a feleségek okosabbak lehetnek férjüknél, a lányok gyakran bölcsebbek apjuknál. A Grimm fivérek egyik meséjében egy földet ásó paraszt kincset fedez fel – és figyelmen kívül hagyja lánya tanácsát: „Amikor majdnem az egész mezőt kiásták, tiszta aranyból készült mozsarat találtak a földben. – Figyelj – mondta az apa a lánynak –, mivel a király urunk kegyesen nekünk adta ezt a mezőt, ezért cserébe oda kell adnunk neki ezt a mozsarat. – Atyám – felelte a lánya –, ha megvan a mozsár mozsártörő nélkül is, akkor meg kell szereznünk a mozsártörőt, úgyhogy jobb, ha nem mondasz róla semmit a királynak. De nem engedelmeskedett neki az apa, és a mozsarat a királyhoz vitte...” Rossz döntés volt. A kapzsi királynak eszébe jut a mozsártörő, és fenyegetőzni kezd, hogy bebörtönzi a parasztot, ha nem keríti elő. Végül a lány esze és bátorsága megmenti apját, és házasságot köt a királlyal, akit később elrabol, hogy móresre tanítsa. Az ilyen hősnők ismerik a saját elméjüket, és maguk hozzák meg a döntéseiket. Megfontoltak, határozottak, ügyesek és bátrak, igencsak távol állnak a mesebeli hercegnő sztereotípiájától. 

Át a sötét erdőn  

Bizonyos mesékben a női hősnők akár óriásokat is ölnek, de ne becsüljük le azokat a kihívásokat sem, amelyekkel az ismertebb mesei hősnők küzdenek meg. Emlékszel, amikor Hófehérke elmenekült a vadász elől a sötét erdőbe? A sötét erdő folyamatosan visszatérő eleme a meséknek, valószínűleg azért, mert valódi és fontos helyszíne volt azoknak az embereknek, akik mesélték. A sötét erdő volt az, ahol eltévedhettél, ahol találkozhattál farkasokkal. De itt is lehetett kalandot találni. A hősnőnek gyakran be kell merészkednie a sötét erdőbe. Egy orosz mese hősnőjét, Szép Vasziliszát a sötét erdőbe küldik, hogy visszahozza a fényt a félelmetes boszorkány Baba Yaga kunyhójából, amelyet emberi koponyákkal tarkított csontkerítés veszi körül. Nekünk is megvannak a sötét erdeink, ahol eltévedünk: betegség, szerencsétlenség. A legfontosabb, amit a mesék megtanítottak a sötét erdőről, hogy a hősnő soha nem hal meg ott, csak ijedtnek, magányosnak, elveszettnek érzi magát. Sötét van, és titokzatos zajok hallatszanak. De maga a sötét erdő nem veszélyes, és mindig van kiút. 

A hősnő ráadásul legyőzi a kísértéseket és a megpróbáltatásokat 

A kísértések és a megpróbáltatások állnak a mesék középpontjában. Hófehérkét csábítja az öv, a fésű és az alma, amelyet az idős házaló asszony kínál, aki természetesen a gonosz királynő álruhában. Csipkerózsikát a forgó kerék és veszélyes orsója csábítja. Aranyhajat megkísérti a herceg, aki meglátogatja, olyan jóképű és más, mint a boszorkány, aki bezárta a toronyba. Ezek a hősnők engednek a kísértésnek, és megfizetik ennek az árát. A történet azonban nem haladhatna másként: a kísértések és a megpróbáltatások az út részét képezik. A hősnő megpróbáltatásai közé tartozik, hogy együtt éljen egy Szörnyeteggel, hogy megmentse apját, ahogy Szépség is teszi; vagy messzire utazik, hogy megtalálja férjét; vagy varr hat inget, miközben hat évig tökéletes csendben marad, hogy megmentse hattyútestvéreit. 

Két tanulság van itt. Először is mindenki enged néha a kísértésnek. Ez így van rendjén: ez emberi és természetes. A próbák az utazás részét képezik. Ha tündérmesében akarunk élni, késznek kell lennünk arra, hogy vascipőben megmásszuk az üveghegyeket. Mindig vannak nehézségek az „egyszer volt, hol nem volt” és a „boldogan éltek, amíg meg nem haltak” között, de e nehézségek nélkül a történet nem létezne. Tehát ha megpróbáltatásokat élünk át, ne feledjük, akár úgy is hívhatjuk ezeket a problémákat, hogy „próba” vagy „kaland”. A tündérmesék azt ígérik, hogy türelem és kitartás révén a hősnő végül megtalálja, amit keres, és azzá válik, akinek lennie kell.