Mesehősök, avagy miért fontosak a királyfik, királylányok a gyerek életében?

Az emberek saját emberi tapasztalataikból teremtettek hősöket és mítoszokat. Miért? Hogy folyamatosan emlékeztessenek minket arra, hogy bármi lehetséges! Amikor nehéz életkihívásokkal nézünk szembe, ezekből a hősi történetekből meríthetünk inspirációt, ami segíthet kitartani az akadályokon keresztül.

A hősök utat mutatnak nekünk, hogyan győzhetjük le az élet kihívásait a karakterek különféle erősségei és erényei segítségével. Történeteik azt is megmutatják, hogy nem érhetünk el nagy dolgokat, hacsak meg nem nyitjuk magunkat mások segítségére. A gyerekek, tinédzserek és felnőttek túl gyakran mítoszoknak vagy legendáknak tekintik a hősök történeteit, nem pedig egyszerű emberekkel történt eseményeknek, akiknek sikerült áttörniük az őket korábban korlátozó akadályokat. A modern kori ember már nehezen látja meg a hősi történetek értékét saját életében. Ezért a szülők és a tanárok számára ezek a történetek olyan eszközök lehetnek, amelyek megtanítják a gyereknek, hogyan kell szembenézni a való világ kihívásaival, és leküzdeni azokat.

Tündérmesék megmutatják a gyerekeknek, hogyan kezeljék a problémákat

A történetek szereplőitől tanulunk, még felnőttként is. Segítenek nekünk, mert általuk kapcsolódunk saját életünkhöz, álmainkhoz, szorongásainkhoz, és megfontoljuk, mit tennénk az ő helyükben. A mesék segítenek a gyerekeknek megtanulni eligazodni az életben. „A tündérmesék nem mondják el a gyerekeknek, hogy léteznek sárkányok. A gyerekek már tudják, hogy léteznek sárkányok. A tündérmesék azt mondják a gyerekeknek, hogy a sárkányokat le lehet győzni” – mondja G. K. Chesterton.

Érzelmi rugalmasságot tanítanak

A tündérmesék valóságos problémákat mutatnak be egy fantasztikus forgatókönyvben, ahol legtöbbször a hős győzedelmeskedik. A gyerekeknek biztonságos környezetben kell felfedezniük, hogy mindenkivel történnek rossz dolgok. Az életben senki sem ússza meg a kihívásokat – ezért fejlesztenünk kell gyermekeink képességeit. A mesék segítségével érzelmi izmokat építünk, hogy gyermekeink kibírjanak a nehéz időkben.

A tündérmesék lehetőséget adnak a szülőknek a kritikus gondolkodási készségek elsajátítására

Szülőként kritikus szemmel tekinthetünk sok mesére, ezért inkább nem meséljük el a gyerekeinknek. Például A kis hableány története egy olyan lányról szól, aki feladja az életét egy fiúért, ami semmiféleképpen nem lehet példakép a lányaink számra. Még az eredeti verzió is egy gyenge nőt mutat be, aki meghal a férfiért. Csakhogy ez nem azt jelenti, hogy nem szabad hagynunk, hogy a gyerekeink elolvassák a sellő történetet. Ha ugyanis így teszünk,  nem adunk nekik lehetőséget a kritikus gondolkodási készségeik fejlesztésére, arra, hogy megbeszéljük, mit gondolnak a meséről, esetleg lehetőséget adjunk, hogy másképp fejezzék be a történetet.

Látják, hogy a tettek következményekkel járnak.

Olvastad már az eredeti Grimm Hamupipőke történetének fordítását? Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az aljas mostohanővérek csúnyák, esetlenek, és féltékenyek Hamupipőkére sugárzó szépsége miatt. A valóságban a következőképpen írják le őket:…két lány, akik gyönyörűek és szép arcúak voltak, de aljas és fekete szívűek…Ezzel szemben Hamupipőkét „jámbornak és jónak” nevezik, aki hűséges édesanyja emlékéhez, de nem feltétlenül szépnek (illetve hibátlan arcbőrű szőkének). A történet elején haldokló édesanyja arra buzdítja őt, hogy maradjon hű ezekhez a tulajdonságokhoz, és a hősnő ragaszkodik hozzájuk a szörnyű körülmények között is. A mesékben a szereplőket tetteik határozzák meg, tetteik pedig sorsukat. Az eredmények szélsőségesek (a tiszta szívű hercegnő lesz, a fekete szívűnek végül kivájják a szemét), de a mesék így tanítanak bennünket. A tanulság nem az, hogy a „jámbor és jó” egy kényelmes, tökéletes élethez vezet egy herceggel a kastélyban. A tanulság az, hogy a tetteid számítanak, és a meghozott döntések eredményekhez vezetnek.

Példaképet adnak

Magukon a hősökön kívül a hősök segítői is létfontosságúak az átalakulás útján. Ezek az emberek, különleges lények a mai példaképekhez hasonlíthatók. A gyerekeknek és a tinédzsereknek példaképekre van szükségük, hogy segítsék őket saját útjukban. Ők azok az emberek, akik inspirálnak másokat, élnek értékeikkel, odaadják idejüket, és megmutatják, hogyan győzzük le az akadályokat!

Tündérmesék nélkül a gyerekek sok olyan fontos készségben hiányt szenvednének, amelyek segítik őket az életben. Ne feledkezzünk meg arról az idézetről sem, amelyet gyakran Albert Einsteinnek tulajdonítanak: „Ha azt akarod, hogy gyermekeid intelligensek legyenek, olvass nekik mesét. Ha azt szeretnéd, hogy intelligensebbek legyenek, olvass nekik több mesét.”