Az agyat legjobban megmozgató játékok

A gyermekkori IQ-ról 

A gyermek IQ-jának, intelligenciahányadosának meghatározása kihívást jelenthet. Az IQ az általános intelligencia mértéke. De honnan indult az IQ meghatározása? Alfred Binet francia pszichológus egy orvossal, Theodore Simonnal együtt kidolgozta a Binet-Simon tesztet az 1900-as évek elején, amely értelmi fogyatékos gyermekek intelligenciájának mérésére tervezték. A tesztelés során megfigyelték, hogy a gyermekek szellemi életkora és biológiai életkora közötti különbségek az életkor előrehaladtával nőttek. 1912-ben William Stern német pszichológus létrehozott egy arányt, ez volt az intelligenciahányados (IQ), amely a szellemi életkor 100-szorosa, osztva a biológiai életkorral. 

Ma már számos különböző IQ-teszt elérhető, mint például a Stanford-Binet, a California Test of Mental Maturity és a Scholastic Aptitude Test. A gyerek intelligenciahányadosa akkor határozható meg a legjobban, ha egynél több tesztet végez. 

Az átlagos IQ-t 100-nak tekintik. A gyermekek IQ-ja 0 és 250 között lehet. A vizsgált gyerekek többségének IQ-ja 80 és 120 között van. Minden IQ-tartománynak van egy osztályozása. Az iq-test.learninginfo.org szerint a 140-es vagy annál nagyobb IQ zseniálisnak számít, a 120-140-es nagyon kiváló intelligenciának számít, a 110-120 a kiváló intelligencia, a 90-110 a normális vagy átlagos, a 70-80 határvonal hiányosnak, és a 70 alatti kognitív visszamaradottságnak számít. 

Azonban kihívást jelent bármely egyén IQ-jának pontos meghatározása, beleértve a gyerekeket is. Az IQ-teszt a tehetség vagy az intelligencia hiányosságaira utalhat. Minden gyerek különleges, a maga módján, ezért ahelyett, hogy kizárólag az IQ-értékekre összpontosítanánk, ösztönözzük a gyerekeket, hogy kiemelkedjenek erősségeik és érdeklődési területeik terén, miközben figyeljenek a gyenge területekre, amelyek megerősítésre szorulnak. 

Az IQ egyszerűen egy szám, amely az akadémiai intelligencia egy mértékén alapul. A tehetséges vagy a tanulásban akadályozott gyermek címkézése egyaránt stresszt okozhat, ha túl nagy hangsúlyt fektetnek az IQ-ra a gyermek képességeinek és adottságainak más területeivel szemben. A teszteredmények változhatnak, és gyakran nem veszik figyelembe a társadalmi szempontokat. Az egyéni tesztpontszámok minden alkalommal változhatnak, amikor gyermekünk vizsgálatra megy. Az IQ-tesztet már 3 éves kortól is el lehet végezni, de a gyerekeket nem szabad kizárólag a tesztelés alapján rangsorolni. Az IQ értéke abban rejlik, hogy segítse gyermekünket a növekedésben, és segítsen minket, szülőket abban, hogy teljes potenciálját kiaknázzuk. A kisgyermekek IQ-tesztje olyan fejlett logikai játékokból áll, amelyek szórakoztatóak,  hogy a gyerekek ne vegyék észre, hogy egy fontos teszten vesznek részt.  

Tévhitek 

A játékok és oktatási programok közül sok hasznosságát tudományos bizonyítékok támasztják alá. Az építő kockákkal való játék segíthet a gyerekeknek különféle kognitív képességek fejlesztésében; a kritikai gondolkodást tanító tudományos programok javíthatják a kognitív teljesítményt; egyes társasjátékok fejlesztik az óvodai matematikai készségeket; és bizonyos videojátékok javíthatják a térbeli készségeket. De sok termék hatástalan. Például egy kontrollált kísérlet sem bizonyította, hogy a csecsemők médiaalapú oktatási programokból tanulnak meg olvasni. A bizonyítékok pedig azt sugallják, hogy a nagyon fiatal gyerekek nem tanulnak meg beszélni oktatóvideók megtekintése közben. Ehelyett a csecsemők úgy tanulnak nyelvet, hogy élő embereket hallgatnak és érintkeznek velük. 

Az intelligenciával kapcsolatos hiedelmeink akadályozhatják a tanulási folyamatot. Azok az emberek, akik meg vannak győződve arról, hogy az intelligencia állandó, változatlan tulajdonság, kevésbé valószínű, hogy tanulnak a hibáikból, és kevésbé valószínű, hogy sikeresek lesznek az iskolában. Ezenkívül a kísérletek azt sugallják, hogy a gyerek intelligenciával és teljesítménnyel kapcsolatos társadalmi sztereotípiáinak tudata (pl. „a lányok nyelvtudása erősebb” vagy „a fiúk jobbak a STEM játékokban”) alááshatja tanulmányi teljesítményüket. 

Agyserkentő gyakorlatok 

Egyszerre érdekes és váratlan tény, hogy az aerob gyakorlatok serkentik az agy növekedését és javítják a tanulási képességünket. A tanulmányok azt is sugallják, hogy a testmozgás segíthet a gyerekeknek összpontosítani figyelmét az iskolában. De van egy bökkenő: a teljes haszon kiaknázásához a testmozgásnak önkéntesnek kell lennie. A szabad játék elősegíti a jobb tanulást, a memóriát és az agykéreg növekedését. Emellett fejleszti a nyelvet, a térbeli intelligenciát, az érvelést és a matematikai készségeket.  Az intelligenciát a szülői kötődés milyensége is meghatározza, a kutatók összefüggést figyeltek meg a gyermekek IQ-értéke és a kötődési állapot között. Azok a gyerekek, akik biztonságosan kötődtek szüleikhez, 12 ponttal magasabb pontszámot értek el a Stanford-Binet intelligenciateszten, mint a bizonytalanul kötődő gyerekek.  

Lenyűgöző kísérletek azt mutatják, hogy amit az intelligenciáról hiszünk, az akadályozhatja tanulási képességünket. Azok az emberek, akik azt hiszik, hogy az intelligencia rögzített, stabil tulajdonság, nagyobb valószínűséggel kerülik a kihívásokat. Emellett kevésbé valószínű, hogy tanulnak a hibáikból.  

És ami igazán érdekes: a dicséret nagyszerű motiváció lehet, de ez arra is késztetheti a gyerekeket, hogy rossz célokra összpontosítsanak. A kutatások azt mutatják, hogy a nem megfelelő dicséret valójában alááshatja a motivációt, és a gyerekek tehetetlennek érzik magukat, amikor kudarcot vallanak.  

Bár bizonyíték van arra, hogy az akcióvideojátékok javítják a térbeli készségeket, és még segíthetnek is a diszlexiás gyerekeknek az olvasás megtanulásában, a legfontosabb fejlesztő játékok valójában old schoolak. Például a kutatások azt sugallják, hogy az építőjátékok javíthatják a térbeli, matematikai, problémamegoldó és verbális készségeket.  

De minden olyan játék edzi az agyat, ami a gyerekek kíváncsiságára, ösztönös tanulási vágyára apellál. Ilyen a Buki Elektronika Tudományos Készlet játéka, amelynek segítségével összeállíthatják az alkatrészeket a konzolon és több mint 50 elektronikus műveletet végezhetnek, vagy a Tolki interaktív foglalkoztató hangoskönyve, amely lehetővé teszi a játékos tanulást. 

A 14 éves kornál idősebb kamaszok bátran tesztelhetik magukat az Einstein géniusz IQ-teszttel, de akár mi felnőttek is próbára tehetjük magunkat ebben a társasjátékban.  

Neked vajon mennyi az IQ-d?