14 érdekes tény az Alice Csodaországban meseregényről
Alice igazi lány volt
Carroll főnökének, Henry Liddellnek, az oxfordi Christ Church College dékánjának a lánya volt, ahol Carroll matematikát tanított.
Testvérei is inspirálták a történetet
Carroll barátságot kötött Henry Liddell-lel, feleségével, Lorinával és az egész családjukkal. Az őrült teaparti jelenetében, Doormouse történetében szereplő kistestvérek – Elsie, Lacie és Tillie – három lányukra utalnak. Lorina Charlotte kezdőbetűi Elsie lett, Lacie Alice anagrammája, Tillie pedig a Matilda rövidítése, ami Edith beceneve.
Majdnem Alice Elf orszgában" lett az eredeti cím
Eredetileg Alice"s Adventures Under Ground (Alice kalandjai a föld alatt) volt a címe, amikor egy kézzel írt példányt adott Alice Liddellnek. Mire megjelent, csodaországban-ra változott a cím. Útközben azonban az Alice's Hour in Elf Land (Alice órái az Elfek földjén), az Alice a tündérek között és az Alice a koboldok között is felmerült mint cím.
Lewis Carroll soha nem írta volna le a mesét
1862 nyarán egy hajókiránduláson a Temzén Carroll fantasztikus mesét mondott Alice Liddellnek és nővéreinek. Ezt követően a gyerekek arra késztették, hogy mesélje el újra a történetet – Carroll még a naplójában is írt arról, hogy elmeséli "Alice végtelen kalandjait". Így végül leírta a történetet, és Alice-nek adta 1864 karácsonyára. (Az eredeti fele olyan hosszú volt, mint a később közzétett verzió, és nem tartalmazott olyan karaktereket, mint a Kalapos vagy a Vigyori macsek.)
Carroll saját magáról mintázta a Dodo madarat
Legalábbis a legenda szerint. A könyvben Carroll a kulcsfontosságú hajókirándulásra utal azáltal, hogy a résztvevőket madárként helyezi bele a történetbe. Ő volt a Dodo, akit valódi vezetéknevéről, Dodgsonról nevezett el. A szerző dokumentáltan hajlamos volt a dadogásra, és ezért sokszor "Do-do-dogson"-ként mutatkozott be.
Carroll úgy látta a dolgokat, mint Alice
A részleges süketség és egyéb egészségügyi szövődmények mellett Carroll egy ritka neurológiai rendellenességben is szenvedett, amely hallucinációkat okoz, és a tárgyak nagyobbnak vagy kisebbnek tűnnek, mint amilyenek. A betegséget csak 1955-ben fedezte fel John Todd angol pszichiáter. Végül Alice Csodaországban szindrómának vagy Todd-szindrómának nevezték el.
A Vigyori macsek fája igazi
Az oxfordi Christ Church College Liddell otthona mögötti kertben egy fa áll, amely állítólag azt a fát ihlette, amelyen a Vigyori macsek élt.
A szerző neve eredetileg nem Lewis Carroll
Charles Lutwidge Dodgson 1856-ban kezdte használni írói álnevét, amikor megjelent egy romantikus költeménye. Valódi keresztnevének és középső nevének latin fordításának
szójátéka volt. Futott még Edgar Cuthwellis, Edgar U. C. Westhill néven is a Louis Carrollon kívül.
1903-ban készült belőle először film
Cecil Hepworth és Percy Stowe rendezők 12 perces filmet készítettek a történetből, amivel ez lett a leghosszabb film, amelyet akkoriban Nagy-Britanniában készítettek. Azóta több mint 50 tévés vagy filmes adaptációt és folytatást ihletett meg a történet.
Carrollnak köszönhető "Mad as a Hatter", sültbolond kifejezés
A kifejezés, amelyet annak leírására használtak az angolban, hogy a kalapkészítők gyakran demenciát kaptak a filc gyógyításához használt higanytól, az 1800-as évek eleje óta létezik. De Carroll népszerűsítette és terjesztette el a fogalmat.
Viktória királynő az író rajongója volt
Miután elolvasta Alice kalandjait csodaországban, Viktória királynő azt kérte, hogy Carroll szentelje neki következő művét. Valószínűleg pontosabbnak kellett volna lennie: Carroll matematikus volt, így következő munkája az An Elementary Treatise on Determinants, With their Appliance to Simultaneus Lineáris Equations and Algebraic Equations nevű „mű” volt, ami szabadfordításban körülbelül annyit jelent: Elemi értekezés a determinánsokról, azok alkalmazásáról a szimultán lineáris egyenletekre és algebrai egyenletekre. Louis azonban nem viccelt, és átadta a királynőnek az értekezést. Csak elképzelni lehet a reakcióját...
Volt, ahol tiltott könyv volt
Az Alice Csodaországban és a folytatás, az Alice Tükörországban 1931-ben egyaránt tiltott könyv volt Kínában, azon az alapon, hogy "az állatok nem használhatnak emberi nyelvet".
A könyv hihetetlen népszerű lett
1865-ös megjelenése óta 176 nyelvre fordították le. Abban az időben a könyv annyira népszerű volt, hogy a folytatásai a megjelenést követő hét héten belül elfogytak.
