Balkezesek világnapja: tényleg másképp működik az agyuk?

a bal kézzel író gyereket sok helyen megpróbálták átszoktatni a jobb kezére, mert a bal kéz használatát hibának, rossz szokásnak, sőt bizonyos korokban valamiféle erkölcsi problémának tekintették.

A balkezességhez kapcsolódó gyanakvásnak ráadásul meglehetősen régi története van. A latin sinister szó eredetileg egyszerűen a bal oldalt jelentette, később azonban a szóhoz a baljós, kedvezőtlen jelentés is társult. Az angol dexterous, vagyis ügyes, ügyes kezű szó pedig a dexter, jobb oldal jelentésű latin szóból származik. A nyelv így szépen megőrizte azt a régi kulturális beidegződést, amelyben a jobb oldalhoz valami kedvezőbb, a balhoz pedig valami gyanúsabb társult.  

Az iskolákban ez sokáig nem puszta szóhasználat volt. A balkezes gyerekeket rá akarták venni, hogy jobb kézzel írjanak, és ennek érdekében a bal kezüket időnként le is kötötték. A módszer mögött nem volt olyan tudományos bizonyíték, amely szerint a bal kézzel írás káros lenne; inkább egy nagyon erős kulturális elképzelés működött arról, hogyan „kell” egy gyereknek írnia. Ma már egészen mást gondolunk erről szerencsére.  

Körülbelül minden tizedik ember balkezes

A balkezesség nem különleges ritkaság, még akkor sem, ha egy jobbkezes többségben élő világban annak tűnhet. Egy több mint kétmillió embert vizsgáló kutatásokat összegző metaanalízis szerint az emberek körülbelül 10,6 százaléka balkezes, bár az arány attól is függ, pontosan hogyan határozzák meg a balkezességet és milyen feladatok alapján mérik. A kézpreferencia kialakulása ráadásul nem vezethető vissza egyetlen génhez. Nagy genetikai vizsgálatok több tucat olyan genetikai régiót azonosítottak, amelyek kapcsolatban állnak vele, miközben a fejlődés egyéb tényezői is szerepet játszanak. Ettől még a családi halmozódás megfigyelhető, vagyis valóban nagyobb eséllyel lesz balkezes egy gyerek, ha a családjában már vannak balkezesek, de ez korántsem egy egyszerű öröklési szabály. Ezért az sem különösebben meglepő, ha egy balkezes szülő jobbkezes gyereket nevel, vagy ha két jobbkezes szülő gyereke balkezes lesz. A genetika itt inkább hajlamokról beszél, mint előre megírt forgatókönyvről.  

A balkezesek tényleg kreatívabbak?

A balkezesség egyik legmakacsabb mítosza, hogy a balkezes emberek kreatívabbak, mert állítólag másképpen használják az agyukat. A történethez könnyű híres művészeket és feltalálókat találni, Leonardo da Vincitől kezdve Paul McCartneyig, és innen már csak egy lépésnek tűnik azt mondani, hogy a balkezesség és a kreativitás között valamiféle kapcsolatnak kell lennie.

A kutatások azonban ezt nem támasztják alá. Egy 2025-ben megjelent átfogó áttekintés és metaanalízis éppen azt vizsgálta, van-e mérhető kapcsolat a kézpreferencia és a kreatív gondolkodás között. Nem találtak olyan eredményt, amely alapján a bal- vagy vegyeskezességet általánosságban nagyobb kreativitással lehetne összekapcsolni.

Ettől persze egyáltalán nem lesz kevésbé érdekes, hogy rengeteg kreatív ember balkezes. Csak ebből nem következik, hogy a balkezesség okozná a kreativitást. Ugyanúgy, ahogy abból sem következik, hogy a szemüveges emberek intelligensebbek, hogy egy adott tudományos közegben sok szemüveges embert látunk.  

És az intelligencia?

A kreativitás után az intelligencia következik a mítoszok sorában. Erről egymással ellentétes állítások is születtek: volt, aki szerint a balkezesek különlegesebb agyműködésük miatt intelligensebbek, más elméletek szerint éppen valamiféle fejlődési eltérés áll a balkezesség mögött. Egy 36 tanulmányt és több mint 66 ezer embert összegző szisztematikus áttekintés alapján azonban nincs olyan érdemi különbség az általános intelligenciában, amelyet a kézpreferenciával lehetne magyarázni. Az egyes kutatásokban előforduló apró eltérések statisztikailag néha kimutathatók, de gyakorlati jelentőségük nincs. A gyerek tehát nem lesz okosabb vagy kevésbé okos attól, hogy melyik kezével fogja meg a ceruzát.  

A jobb és bal agyfélteke története sem ilyen egyszerű

A balkezességről szóló hétköznapi magyarázatok között gyakran felbukkan az elképzelés, hogy a balkezesek „jobb agyféltekések”, a jobbkezesek pedig „bal agyféltekések”, és ebből következik az előbbiek állítólagos művészi, intuitív, kreatív gondolkodása. A valóság ennél jóval összetettebb. A bal- és jobbkezes emberek agyi lateralizációjában valóban vannak különbségek, és a balkezesség kapcsolatban áll azzal, hogyan szerveződnek bizonyos agyi funkciók. A nyelv feldolgozása például a balkezesek többségénél is elsősorban a bal agyféltekéhez kötődik, bár náluk valamivel gyakrabban találunk eltérő vagy megosztott mintázatot. A „jobb agyféltekés kreatív ember” elképzelés tehát sokkal jobban működik motivációs posztokban, mint az idegtudományban.  

Miért lehet mégis nehezebb balkezesnek lenni?

Erre a kérdésre nem az agyban, hanem a környezetben érdemes keresni a választ. A legtöbb hétköznapi tárgyat jobbkezes többség számára tervezték. Egy balkezes gyereknek ezért már az iskolában akadhatnak olyan apró nehézségei, amelyekre egy jobbkezes felnőtt valószínűleg soha nem gondol: milyen irányba álljon a füzet, hogyan tartsa a kezét írás közben, miként használjon egy hagyományos ollót, vagy hogyan kerülje el, hogy a tenyere végighaladjon a frissen leírt szövegen.  

Az írás különösen jó példa erre. A bal kézzel író ember a kézmozgás iránya miatt könnyebben kerül a már leírt betűk fölé, így a tinta vagy a grafit elkenődhet, ezért sok balkezes gyerek egészen sajátos test- és kéztartást alakít ki. Nem azért, mert rosszul ír, hanem mert megpróbál alkalmazkodni egy olyan írásrendszerhez, amelyet nem az ő oldalpreferenciájához találtak ki. Éppen ezért a balkezesség átszoktatása ma már nem tekinthető indokolt pedagógiai gyakorlatnak. A kézpreferencia természetes fejlődési sajátosság, amelyet érdemes figyelembe venni, amikor egy gyerek megtanul írni, rajzolni vagy különböző eszközöket használni.  

Nem minden balkezes használja mindenhez a bal kezét

A „balkezes” és „jobbkezes” kategóriák a hétköznapokban hasznosak, de a valóság ennél árnyaltabb. Lehet, hogy valaki bal kézzel ír, jobb kézzel használ bizonyos eszközöket, és megint másik kezével dob labdát. A kutatók ezért többféle feladattal vizsgálják a kézpreferenciát, nem egyetlen kérdésből próbálják eldönteni, melyik az illető domináns keze. A sportban ez még érdekesebbé válik. Az, hogy valaki melyik kezével ír, nem feltétlenül mondja meg, melyik oldalról dob vagy üt. Ráadásul vannak olyan sportok, amelyekben a balkezességnek valódi taktikai előnye lehet.

A vívás, a boksz, a tenisz vagy az asztalitenisz olyan sportok, ahol az ellenfél mozdulataihoz kell alkalmazkodni. Egy jobbkezes sportoló egész pályafutása során sokkal több jobbkezessel találkozik, mint balkezessel, ezért egy balkezes ellenfél mozgása kevésbé megszokott helyzetet teremthet. Ezt nevezik gyakoriságfüggő előnynek, és több kutatásban is megfigyelték, hogy bizonyos egymás elleni sportok élmezőnyében a balkezesek aránya magasabb a népességben megszokottnál.

Ez már valóban érdekes összefüggés, de ebből sem érdemes általános szabályt gyártani: nem minden balkezes jó vívó, és nem minden jobbkezesnek lesz nehéz dolga egy balkezessel.  

Játékok a Balkezesek világnapjára

A balkezességről talán akkor lehet a legjobban beszélgetni a gyerekekkel, ha előbb egy kicsit megéreztetjük velük, milyen az, amikor egy megszokott mozdulat hirtelen nem megy olyan természetesen. Ehhez nem kell különleges eszközpark, néhány ceruza, labda és hétköznapi tárgy bőven elég.  

Melyik kezed nyúl érte?

Tegyünk az asztalra néhány különböző tárgyat: ceruzát, kanalat, labdát, építőkockát, poharat, fogkefét. A gyerekeknek nincs más dolguk, mint egymás után felvenni őket úgy, ahogy ösztönösen tennék. Érdemes közben figyelni, hogy mindig ugyanaz a kéz indul-e, vagy változik a választás. A végén össze lehet hasonlítani az eredményeket, és arról is beszélgetni, hogy vajon minden feladathoz ugyanazt a kezünket választjuk-e.  

Öt perc a másik kezünkkel

A jobbkezesek most próbáljanak öt percig a bal kezükkel rajzolni, építeni vagy labdát gurítani, a balkezesek pedig fordítva. Nem kell belőle ügyességi versenyt csinálni, sőt, az a jobb, ha senki nem akarja bizonyítani, hogy neki ez is tökéletesen megy. A gyerekek nagyon gyorsan megtapasztalják, milyen furcsa érzés, amikor egy egyszerű mozdulat hirtelen lassúvá és bizonytalanná válik. Innen már könnyű eljutni ahhoz a kérdéshez, milyen lehet egy olyan világban élni, ahol az iskolai eszközök és a hétköznapi tárgyak többségét egy másik kéz használatára tervezték.  

Tükörrajz

Rajzoljunk egy egyszerű alakzatot – például spirált, házat vagy virágot –, majd kérjük meg a gyerekeket, hogy rajzolják le a tükörképét. Ezután ugyanezt próbálják meg a másik kezükkel is. A feladat közben érdekes lesz látni, hogy ugyanaz a forma mennyire más mozgássort kíván, ha megváltozik a kéz vagy az irány. Nem az számít, ki rajzol szebben, hanem az, hogy észreveszik-e a saját mozdulataikat.  

Balkezes művész, jobbkezes kézzel

A jobbkezesek rajzoljanak valamit bal kézzel, a balkezesek pedig jobb kézzel. Lehet önarckép, állat, ház vagy bármi, amit a gyerekek szívesen lerajzolnak. A végén nem a legszebb képet keressük. Sokkal viccesebb kategóriák működnek: melyik lett a legfurcsább, melyik hasonlít legkevésbé az eredeti elképzelésre, vagy melyik rajzon történt a legérdekesebb „baleset”.  

Kétkezes célba dobás

Állítsunk fel néhány különböző méretű célt, és próbálják meg a gyerekek mindkét kézzel eltalálni őket. Meg lehet nézni, melyik kézzel pontosabbak, melyik mozdulat érződik természetesebbnek, és az is kiderülhet, hogy valaki egészen más eredményt produkál attól függően, melyik oldalról dob. Aki szeretné, ebből csinálhat pontversenyt is, de itt talán érdekesebb maga a különbség, mint az, hogy ki nyer.  

A Nerf Loadout Cyberlight Ghost szivacslövő fegyver hatlövetű, forgótáras, zárdugattyús (bolt-action) blaster jobb- és balkezes játékosokhoz egyaránt igazítható, hiszen a zár mindkét oldalra felhelyezhető. Így gyerekünk ugyanolyan esélyekkel indul egy lövöldözős játékban.  

Tervezz valamit egy balkezesnek!

Mutassunk néhány olyan hétköznapi tárgyat, amelyből létezik balkezes változat is, például ollót vagy spirálfüzetet, és kérdezzük meg a gyerekeket, miért lehet erre szükség. Ezután mindenki tervezzen egy saját tárgyat balkezeseknek. Lehet egy teljesen új iskolai eszköz, egy konyhai kütyü, egy játék vagy bármi, ami szerintük kényelmesebbé tenné a mindennapokat. A rajz mellé írják oda azt is, mire való, és miért lenne jobb tőle egy balkezes gyerek élete.